Acéllemez radiátorok és réz csővezetékrendszer mosása!

Érdekes cikk:

 

Acéllemez radiátorok és réz csővezetékrendszer

Mondhatjuk, hogy a rézcsöves szerelési technológia jó ideje elterjedt Magyarországon, lassanként mindennapi rutinná válik a szakmabeliek számára. Vannak azonban olyan aprónak tűnő részletek, amelyek figyelmen kívül hagyása tönkreteheti az egész munkát, sőt még annál többet is.

A lap hasábjain korábban taglalt forrasztási módok nem megfelelő alkalmazása csak az egyik tényező. Nagyon fontos tevékenység a kész rendszer átmosása, melynek hiánya gyakori probléma. Nem egy reklamációs ügy témája, hogy mikor a radiátort leszerelik, például festési munkák miatt, az tapasztalható, hogy a radiátorból fémforgácsot tartalmazó szennyeződés kerül elő. Igaz, hogy ezt a forgácsot eredetileg a forrasztópaszta tartalmazta, de a radiátor alsó részén gyűlt össze, mivel az előírt átmosást a szerelés után nem hajtották végre a rendszerben. Ilyen esetben a reklamáló fél a szerelő „szakvéleményének” támogatásával kéri a radiátorgyártó segítségét azzal az indokkal, hogy a „gyártás során keletkezett fémforgács és a vizes nyomáspróba eredményeként kialakult szennyeződés oka a gyártómű tevékenysége”, és felszólít a probléma orvoslására.
A fenti eset nem egyedi, viszsza-visszatér, sajnos egyre nagyobb károkat okozva. Történt, hogy az egyik neves külföldi kazángyártó cég fali gázkazánjának keringetőszivattyúja felmondta a szolgálatot a rendszerben jelenlévő és a szivattyúban koncentrálódott forrasztópaszta miatt. Ennek következtében a radiátorok is bizonyos mennyiségű idegen anyagot tartalmaztak szennyeződés formájában. Ez volt a reklamáció alapja. Hozzá kell tenni, hogy a tulajdonos, költségkímélő módon a központifűtés-szerelő segítségével üzemelte be a kazánt úgy, hogy a rendszer átmosását mellőzte, a kazán pedig gyári beállítású paraméterekkel intelligens módon működött a probléma jelentkezéséig. A gépkönyvben természetesen szerepelt a rendszer beüzemelés előtti kötelező átmosása, és ugyanez az utasítás vonatkozik a radiátorokra, fokozott érvénnyel a rézcsöves szerelési technológia miatt.
Az új fűtési rendszerek átmosása bármilyen csőanyag alkalmazása mellett javasolt, de tény, hogy a legtöbb fűtésszerelő energiapazarlásnak tartja a maximális hőfokra felfűtött fűtővíz leeresztését, és a munka időigényessége is ez ellen szól. Ezért legtöbb esetben lebeszélik a megrendelőt a tevékenység elvégzéséről. Az acélcsöves fűtések szerelésénél is át kellett öblíteni a rendszert, de a szakma öreg rókái tudják, hogy ez szinte soha nem történt meg. Ilyenkor az fordulhatott elő, hogy a rendszer első leürítésekor a hegesztési technológia következtében revesedett belső csőfal miatt fekete színű fűtővíz folyt el, de ez szinte soha nem okozott üzemeltetési problémát. Ennek ellenére a rendszer átmosása minden esetben javasolt.
A radiátorok belső felületén a gyártástechnológia során vékony szintetikus olajemulzió réteg marad, átmeneti korrózióvédelmet nyújtva, ami az üzemeltetésre káros befolyással nincs, egyébként a kötelezően előírt meleg vizes rendszerátmosással távozik. Az új radiátort magában foglaló fűtési rendszer meleg vizes átöblítését minden esetben el kell végezni.
Sajnos előfordul, hogy az átmosás kritikus ponttá válik a szerelő és a megrendelő között, ahol általában az utóbbi húzza a rövidebbet. Történt a közelmúltban egy jellemző eset, ahol csak a megrendelő aktív hozzáállása tette lehetővé, hogy a rendszer hosszú távon és biztonságosan működhessen.
A megtervezett központi fűtést a szerelő rézcsővel kivitelezte. A rendszert átöblítés nélkül feltöltötte és a munkadíj átvétele után távozott. Jött a kazángyártó cég képviselője, hogy elvégezze a beüzemelést, ami abból állt, hogy begyújtotta a kazánt, valamint, idézve a megrendelőt, „állított rajta valamit és elvitt közel tízezer forintot”. A rendszer átmosása a megrendelő kérése ellenére sem történt meg. A megrendelő a tervező segítségét kérte, aki gyakorlati beavatkozást nem vállalt, viszont útbaigazítása alapján a tulajdonos önállóan és „szakszerűen” el tudta végezni a munkát saját, jól felfogott érdekében. Így megóvta berendezéseit, megkímélte a szerelőt és a kazánost egy esetleges kártérítés kifizetésétől, valamint a radiátorgyártót egy jótállási vitától. De vajon nem másvalaki feladata lett volna ez?

forrás:</P>

http://www.vgf.hu/ftech.php?action=viewfull&ID=266

Szakmai...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..